A Partizántól kezdve Pankotai Lilin át a 444-ig óriási a felháborodás – pedig a kormány lépése messze nem példa és előzmény nélküli

Az utóbbi években több alkalommal is terítéken volt a Magyarországon működő médiához érkező külföldi források eredete és mennyisége, sokak szerint ugyanis szuverenitási kérdés, hogy a jelentős elérésű, átláthatatlan láncfinanszírozási mechanizmusokon keresztül támogatott baloldali orgánumok tulajdonképpen milyen megfontolások mentén alakítják ki álláspontjukat egyes közéleti kérdésekben. A kormánykritikus sajtó 2010 óta agendává tette, hogy a jobboldali politikum része az ellene folyó hadjárat. Állítása szerint ennek most az utolsó fázisához érkeztünk: a felszámoláshoz.

Ennek fényében kifejezetten nagy jelentősége van annak, hogy milyen dotációk érkeznek az egyes orgánumokhoz. Többségében nem könyöradományokról van szó, hanem külföldi kormányoktól, pártalapítványoktól, nemzetközi tömörülésektől, globális hatókörű pénzügyi alapoktól és nem kormányzati szervezetektől érkező támogatásokról.

Egy hete nyújtották be az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely A közélet átláthatóságáról elnevezést kapta. Lapzártánk idején a június 10-én kezdődő ülésszakra prognosztizálták a zárószavazást. Amennyiben a kép­viselők a mostani formában támogatják a javaslatot, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot folytathat, javaslatot tehet a kormánynak azon szervezetek jegyzékre vételére, amelyek külföldi forrásból finanszírozott közéleti tevékenységet folytatnak.

nem részesülhet a személyi jövedelemadó magánszemélyek által felajánlható egyszázalékos támogatásából, vezető tisztségviselői vagyonnyilatkozati kötelezettség alá esnek, és kiemelt közszereplőnek minősülnek. Ha egy szervezet engedély nélkül fogad el külföldi dotációt, a pénzmosás elleni szerv közigazgatási bírságot szab ki, amely a tiltott támogatás többszöröse is lehet. Emellett arra kötelezik, hogy az elfogadott összeget fizesse be a Nemzeti Együttműködési Alapba (NEA). A renitenseket végső soron eltilthatnák a közéleti tevékenységtől, megszűnésük esetén vagyonuk a NEA-ra száll.

Vasárnap civil szervezetek és influenszerek hívására demonstrációt tartottak a Kossuth téren, amelyen felszólalt többek között Osváth Zsolt, Mérő Vera, Hodász András és Pankotai Lili. Szerkesztőségek, így például az amerikai külügyminisztérium által is támogatott Telex, a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok pénzéből kiépülő 444, a CIA-közeli National Endowment for Democracy (NED) forrásait felhasználó Partizán, illetve a brüsszeli Eurológus blognak felületet kínáló HVG, rendkívüli műsorokkal reagáltak az átláthatósági törvény bejelentésére, adásaikban, elemzéseikben

Indiában 2010-ben lépett életbe a jogszabály, amely bizonyos szervezeteknek megtiltja a külföldi támogatások igénybevételét. Izraelben 2016 óta hatályos egy átláthatósági törvény, amely alapján a költségvetésük több mint felét külföldi kormányzati intézmények forrásaiból fedező civil szervezeteknek minden okmányukban és hirdetésükben jelezniük kell, hogy külföldről kapnak pénzügyi támogatást.

az Egyesült Államokban 1938-ban vezették be a külföldi ügynökök regisztrálásáról szóló Foreign Agent Registration Actet (FARA), hogy látni lehessen, amikor valaki külföldi megbízást teljesít az amerikai közvélemény, illetve politikai döntések befolyásolására. A törvény más országok és külföldi pártok megbízottjait kötelezi arra, hogy a legfőbb ügyészség szerepét is betöltő igazságügyi minisztériumnál nyilvántartásba vetessék magukat.

Ausztrália a FARA-t vette alapul egy külföldi információszerzés és befolyásolás elleni törvénycsomag kialakításakor. Az USA a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után alkotta meg a Patriot Actet azzal a meghirdetett céllal, hogy megelőzze a további terrortámadásokat; a törvény kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és felderítésére. Néhány évre rá érkezett a Protect America Act, amely a külföldi hírszerzői tevékenység megfigyeléséről szóló 1978. évi törvény módosítása volt, legfontosabb újítását az jelentette, hogy az igazságügyi miniszter és a nemzeti hírszerzési igazgató bírói engedély nélkül

Arra nem igazán tértek ki a fent említett szerkesztőségek, hogy az Országgyűlés előtt fekvő jogszabálytervezetnek európai prototípusa is akad. Franciaországnak szintén van olyan jogszabálya, amely kötelezővé teszi a befolyásolási tevékenységet végző szervezetek, személyek központi regisztrációját, és engedélyezi a titkosszolgálati eszközök bevetését.

Közösségi szinten sem ismeretlen a szuverenitásért vívott küzdelem. Az Európai Bizottság egy demokráciavédelmi csomagot terjesztett elő, amely az átláthatóság növelésével kívánja csökkenteni a külföldi beavatkozás veszélyét. A szabályozás előírja, hogy a harmadik országok nevében érdek­képviseleti tevékenységet végző szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat egy átláthatósági nyilvántartásban, amelynek kezelését azonban a tagállamokra bízza a bizottság.

***

Nyitókép: Shutterstock